Röviden: a fogakat a helyükön rögzítő szerkezet.
Több része van, úgy mint a fogíny, a fogakat körülvevő csont, a gyökér felülete, a csontot és a gyökeret összekötő gyökérhártya. Ezek láthatók vázlatosan a jobb oldali ábrán.
A nem megfelelő (nem elég gyakori, vagy nem elég alapos) fogtisztítás miatt a fogakon az íny melletti részen LEPEDÉK (más néven plakk) rakódik le. A lepedék idővel elmeszesedik és megkeményedik, ezt hívják FOGKŐnek. A lepedékben és a fogkő felszínén pedig milliárdnyi kórokozó baktérium él.
A fogágy orvosi neve parodoncium. Ebből eredő szó a parodontológia, ami a fogágy betegségeivel foglalkozó tudomány, a PARODONTOLÓGUS pedig olyan fogorvos, aki a fogágy betegségeinek gyógyítására specializálódott.
Mi az a fogágybetegség?
A fogágy pusztulásával járó betegség.
Sok egyéb néven is lehet róla hallani: fogínysorvadás, ínygyulladás, parodontózis, parodontitisz.
Lényegében a lepedékben és a fogkövön lévő baktériumok gyulladást okoznak, ami egyre mélyebbre terjed és fokozatosan elpusztítja az ínyt, csontot a fog körül. Kezelés nélkül ez a fogak kilazulásához és elvesztéséhez vezet. Valahogy így:
Milyen tünetekkel jár?
A fogágybetegség eleinte sajnos kevés tünettel jár. A legfontosabb, hogy többnyire NEM OKOZ FÁJDALMAT! Előfordulhat viszont:
- ínyvérzés (fogmosáskor, evéskor)
- kellemetlen lehellet (szájszag)
- a fogak hosszabbnak tűnnek, mint korábban (az íny visszahúzódása miatt)
- a fogak mozgathatóvá válnak
- csökken a rágóerő, kemény ételeket nehezebb megrágni
- a fogak melletti íny bedagad
Mi hajlamosíthat fogágybetegségre?
Sok tévhit van azzal kapcsolatban, hogy ez "öröklött" betegség, vagy a "korral jár". Az igazság az, hogy a fogágybetegség alapvetően egy baktériumok okozta gyulladás. Ha megakadályozzuk a baktériumok megtelepedését (lepedék, fogkő), akkor bármilyen géneket örököltünk is, vagy bármilyen korúak vagyunk, a betegség megelőzhető/megállítható.
Ha a baktériumok miatt már elkezdődött a betegség, számos tényező súlyosbíthatja a gyulladást. Ezek között már vannak öröklött genetikai okok is, de még fontosabbak a szerzettek. Például a dohányzás, cukorbetegség, különféle gyógyszerek, stb.
Ha a baktériumok miatt már elkezdődött a betegség, számos tényező súlyosbíthatja a gyulladást. Ezek között már vannak öröklött genetikai okok is, de még fontosabbak a szerzettek. Például a dohányzás, cukorbetegség, különféle gyógyszerek, stb.
Hogyan lehet kezelni?
A legfontosabb, hogy ha észleli a fenti tünetek bármelyikét, minél előbb szakemberhez kell fordulni. Itt is fokozottan érvényes a már unalomig hallott igazság:
KORAI FELISMERÉS = NAGYOBB ESÉLY A GYÓGYULÁSRA
A fogágybetegség kezelése nem általános fogorvosi feladat, parodontológus szakorvost érdemes felkeresni (úgy ahogy törött csonttal sem háziorvoshoz, hanem baleseti sebészhez megyünk).
A kezelés első lépése a fogágy állapotának felmérése.
Ez TELJESEN FÁJDALOMMENTES és mindössze néhány percet vesz igénybe. Ilyenkor egy tompa szondával kell végigvizsgálni a fogínyt az összes fog körül, valamint röntgen vizsgálatokat kell végezni.
KORAI FELISMERÉS = NAGYOBB ESÉLY A GYÓGYULÁSRA
A fogágybetegség kezelése nem általános fogorvosi feladat, parodontológus szakorvost érdemes felkeresni (úgy ahogy törött csonttal sem háziorvoshoz, hanem baleseti sebészhez megyünk).
A kezelés első lépése a fogágy állapotának felmérése.
Ez TELJESEN FÁJDALOMMENTES és mindössze néhány percet vesz igénybe. Ilyenkor egy tompa szondával kell végigvizsgálni a fogínyt az összes fog körül, valamint röntgen vizsgálatokat kell végezni.
Ezen adatok alapján lehet egy EGYÉNRE SZABOTT KEZELÉSI TERVET készíteni.
Ennek során szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra, mint például az ínytasakokban élő baktériumok kimutatása, genetikai tesztek és egyéb hajlamosító tényezők felmérése.
A kezelések igen sokfélék lehetnek, egyénileg változhatnak. Fontos tudni, hogy a fogágybetegség kezelése többnyire nem lehetséges egy alkalommal, több kezelési alkalom és rendszeres ellenőrzések kellenek.
